Amikor több mint egy éve újra írni kezdtem a blogomat, összeírtam magamnak egy kis cetlire a témákat, amikre majd szeretnék kitérni - ezek egyike az Erasmus volt. Aztán szembe jött a nagy hír, miszerint a magyarországi alapítványi egyetemeket kizárják az Erasmus programból, és ez természetesen érinti a Semmelweis Egyetemet, sok más egyetem mellett. Erről nem is szeretnék többet írni, nem tudni, mi lesz, megoldódik-e majd, mindenesetre 2024. júliusáig elvileg van elegendő forrás ahhoz, hogy részt vegyenek a hallgatók a programban. Hogy ez a gyakorlatban hogyan fog megvalósulni, nehezebben lehet-e majd elnyerni a pályázatot, nem tudom, majd kiderül. 

Éljetek a lehetőséggel, amíg még lehet! Az Erasmus olyan egyedülálló élmény, amit egyszer az életben mindenkinek meg kellene tapasztalnia. Ezzel a bejegyzéssel a jelentkezést szeretném számotokra megkönnyíteni, meg persze mesélek kicsit a saját tapasztalataimról is.

(Most következnek a gyakorlati tudnivalók, ha ezek nem érdekelnek, hanem csak a személyes élményeimről szeretnél olvasni, tekerj lejjebb egészen a barna Isztambul, Törökország feliratig.)

Harmadévtől lehet megpályázni az Erasmust, harmadévtől ötödévig egy vagy két szemeszterre lehet kimenni. Sosem akartam csúszni, hat év is elég sok az egyetemen, semmiképp sem akartam még később végezni, és tanulmányi mobilitással ezt nem feltétlenül olyan egyszerű megoldani. Ki lehet menni fél évre úgy, hogy nem csúszik az ember, ha minden tárgyát sikerül elfogadtatnia és a külföldi képzés nem tér el nagyon a hazaitól - Németországgal például meg szokták oldani. Országonként más és más az orvosképzés, máshogy zajlik az egyetemeken az oktatás, eltérő az elmélet-gyakorlat arány vagy sorrend, és ha egy tárgyat a franciák mondjuk két hónapig oktatnak, nálunk meg két hétig, akkor fél év alatt nem lehet ott annyi tárgyat teljesíteni, amennyit itt, így lesznek kimaradó tárgyak, amik ha nincsenek meg, csúszás a vége, hiszen ha hazajön a hallgató, akkor sem tud egyszerre két helyen lenni és két tárgyat párhuzamosan hallgatni. 

Emiatt döntöttem úgy, hogy hatodévig várok az Erasmusszal. Hatodévben már nem tanulmányi, hanem szakmai gyakorlatra lehet menni. Ez min. 2 hónap (60 nap, egy nappal sem lehet kevesebb), max. 1 év. Mivel én szakmai gyakorlaton voltam, a tanulmányiról túl sok infóm nincs. Abból, amit én leszűrtem, azon kívül, hogy szakmai gyakorlat időtartama sokkal rugalmasabb, két nagy különbség van:

1. Tanulmányi mobilitásra történő pályázás után az összes pályázót rangsorolják az elért pontszámok alapján (tanulmányi átlagok és egyéb extrák szerint, lásd később). Ez követően az első a sorban választ először helyet, majd a második és így tovább, a sereghajtók már csak a maradék helyek közül válogathatnak, és csak x hallgató nyeri el a pályázatot, nem mindenki. Szakmai gyakorlat esetén mindenki elnyeri a pályázatot, aki eléri a 100 pontot (nem nagy ördöngösség) és leszervezi magának a gyakorlati helyet.

2. Míg az előbbi pont alapján a szakmai gyakorlat a jobb, legalábbis könnyebben elérhető, most következik a tanulmányi mobilitás előnye, mégpedig az, hogy szépen megpályázod azt az egyetemet abban a városban és országban, amelyik szimpi, és hátradőlhetsz. Ez erős túlzás persze, itt is van bőven papírmunka, de legalább leszervezik neked a helyet. Szakmai gyakorlatnál neked kell nem csak leszervezni, de megtalálni is a helyet (bárhova mehetsz, csak a klinikáknak külön-külön minden tárgyadat el kell fogadniuk), levelezni velük, megszervezni az egész mobilitást.

Most egy kis száraz infó következik. Egyszer mindenképp olvassatok el mindent, amit a honlapon találtok, legjobb, ha a fontos infókat, doksikat és dátumokat ki is írjátok, hogy ne kelljen százszor elolvasnotok a nem fontos részeket. A PÁLYÁZAT LEADÁSI HATÁRIDEJE A KÉTFÉLE MOBILITÁS ESETÉN ELTÉR. 

TANULMÁNYI MOBILITÁS (SMS)

- regisztráció az online rendszerbe - február

- pályázat leadásának határideje - március

- rangsorolás - március

- helyosztó - március-április 

SZAKMAI MOBILITÁS (SMP)

 - regisztrációs időszak - március-április

- pályázat leadásának határideje - május

- elbírálás - május

Van egy ilyen SOP online rendszer, amibe regisztrálni kell, majd ide kell feltölteni a szükséges dokumentumokat. Igen, ilyenkor még rohadtul nem tudod, hova szeretnél vagy legalábbis hova sikerül majd kijutnod, de a pályázat leadásához valamit be kell írni - tök mindegy, később módosítható. Először old schoolnak és bonyolultnak tűnik az online felület, de nagyon könnyű használni, majd ráéreztek, mindig mutatja, mi a következő teendő. A használatáról amúgy van egy nagyon jó kis powerpoint is a honlapon. 

Mit írhatnék még? Sajnos én sem most voltam, nem emlékszem minden egyes lépésre, hosszú volt és döcögős az út, úgyhogy csak pár fact, a többit a honlapon megtaláljátok, és ne aggódjatok, ennek a dolognak velejárója a rengeteg levelezés és értetlenkedés az Erasmus koordinátorokkal (mármint ti lesztek értetlenek, nem a koordinátorok).

- EU tagállamokba lehet menni, plusz Norvégia, Törökország, Izland, Szerbia, Macedónia, Liechtenstein

- különböző országokba utazáskor eltérő az ösztöndíj összege elvileg aszerint, hogy milyen drága az adott ország (de azért vegyük észre a különbséget Törökország és Szlovénia között, és mindkettő egy kategóriában van), 470-520 euró között van tanulmányi mobilitás esetén, szakmainál egy százassal több

- plusz pénz jár a zöld utazásért (vonat, busz) és van szociális támogatás is (esélyegyenlőségi pályázat, 250 euró/hó), amit nem olyan nehéz elnyerni, úgyhogy mindenképp járjatok utána (kisebbséghez tartozás, nagycsaládosok, korábbi szociális ösztöndíj, ezekre mind meg lehet kapni a támogatást)

- pontszerzési lehetőségek: jegyek, tanulmányi versenyek, TDK, konferenciák, publikációk, demonstrátori munka, IÖCS, BOE, HÖK, szakkoli, egyetemi újság, medikus zenekar, egyéb fancy szervezetek, mentőzés/ápolói munka, sportteljesítmény, nyelvvizsgák 

utolsó görgetett súlyozott tanulmányi átlag x 20

(pl. ha négyes az átlagod, 4 x 20 = 80 pontod már csak ebből is összejön)

TDK attól függően, hogy hány féléve vagy egy intézetben, 2-9 pont

demonstrátorság ugyanígy 6-16 pont

alapfokú nyelvvizsga 5, középfokú 10, felsőfokú 15 pont

diákszervezeti tagságok 2-8 pont

ennél több mindent nem is sorolok, mert már rég megvan a 100 pontod 

a részletekről találsz egy excel táblázatot a honlapon

- ha írsz a koordinátoroknak, hogy melyik országba szeretnél menni, adnak egy listát azokról a hallgatókról, akik már teljesítettek ott szakmai gyakorlatot, így tőlük tudsz segítséget kérni abban, hogy kinek írj, meg bármi másról is tudsz náluk érdeklődni a gyakorlattal kapcsolatban

Tudom, hogy csak érintettem a témát, és ez a bejegyzésem nem egy "hogyan jelentkezzünk Erasmusra lépésről lépésre" jellegű segédlet. A célom az, hogy ha semmit sem tudtok az egész procedúráról, átadjam az alapokat. A magamfajtáknak segíthet a bejegyzésem, akik már első óta tudják, hogy szeretnének kimenni külföldi gyakorlatra, de semmit sem tudnak róla, és azt sem tudják, hol lehetne többet megtudni, nincsenek sem felsőéves kapcsolataik, sem túlbuzgó ismerőseik az évfolyamon, és maguk sem tudnak vagy akarnak időt szorítani például a folyamatos boézásra, hogy azzal gyűjtsék a pontokat külföldi nyári gyakorlatokra. Azoknak, akik mindig mindennel képben vannak, sajnos nem tudok segíteni. Vannak olyan hallgatók, akik egyszerre vannak mindenhol, önkénteskednek, publikálnak, szakkolisok, minden eseményről időben értesülnek, már elsőben tudják, melyik klinikán szeretnének dolgozni és már tesznek is érte - na én sajnos nem ilyen vagyok. Semmit sem tudtam az Erasmusról, és azt sem tudtam, mások mégis honnan szerzik az információkat. Egyetemen, ha nincsenek felsőbbéves ismerőseid, nem olyan könnyű képben lenni, ezért is született ez a bejegyzésem, meg igazából az egész blog. És most következzenek a saját tapasztalataim...

ISZTAMBUL, TÖRÖKORSZÁG

/két hónap egy idegen országban és kultúrában/

1. rész

Bevezetés (vagyis még egy kis száraz duma a kezdeti nehézségekről)

Skandináv országba szerettem volna menni. Írtam a svédeknek, finneknek, de annyira más náluk az oktatás... két tárgyat oktatnak egy szemeszteren keresztül, így nem tudtam volna elég tárgyat teljesíteni. Norvégoknak, dánoknak nem is írtam, mert már a weboldalaikon láttam, hogy ugyanez a helyzet. Sokszor futottam bele abba is, hogy bár szakmai gyakorlat esetében nálunk nem szükséges nomináció a hazai Erasmus irodától, a fogadó egyetemek mégis kérnek, és hát azt csak úgy lehet szerezni, ha megvárjuk a tanulmányi mobilitásra jelentkezők helyosztóját, és ha marad hely, akkor marad nekünk nomináció. Szóval feladtam. Aztán mondták is az Erasmus koordinátorok, hogy évek óta nem nagyon jut ki ezekbe az országokba senki. Bár állítólag bárhova mehetünk szakmai mobilitásra, sokaktól megkaptam azt is, hogy ők viszont csak partner egyetemekről fogadnak hallgatókat. Leírom nektek a kudarcélményeimet időrendi sorrendben:

Karolinska Institutet, Stockholm, Svédország - csak partner egyetemekről fogadnak hallgatókat (október)

University of Eastern Finland, Kuopio, Finnország - kell nomináció (november)

Charité - Universitätsmedizin Berlin, Németország (január) - igazából nem nagyon sikerült beszélnem velük (január)

Victor Babes University of Medicine, Temesvár, Románia - kell nomináció (január)

Universität zu Lübeck, Németország - kell nomináció (február)

Universitätsklinikum Tübingen, Németország - kell B2 nyelvvizsga (amúgy ez valószínűleg mindenhova kellene, csak a többiekkel nem jutottam el idáig, és hiába tudok/tudtam németül, nincs nyelvvizsgám) (február)

Universität Heidelberg, Németország - nem sikerült a megfelelő személyt kontaktolnom (február)

University of Catania, Szicília, Olaszország - még online jelentkezőlapot is kitöltöttem és egy e-mailt is sikerült váltani valakivel, de ezután többet már nem válaszolt, és a jelentkezésre sem érkezett reakció (március)

Medical University of Gdańsk, Lengyelország - csak IMFSA programon keresztül fogadnak (április)

Faculty of Medicine and Health Sciences of the University of Barcelona, Spanyolország - ők azt írták, jelenleg nincs kapacitásuk külföldi hallgatókat fogadni szakmai gyakorlatra... (április)

L-Universitá ta' Malta, Msida, Málta - Covid miatt nem fogadtak (április)

Universidad de Málaga, Spanyolország - ők konkrétan spanyolul válaszoltak az angol levelemre, Dél-Spanyolországgal vmi speckó egészségügyi egyezmény kell ahhoz, hogy mehessünk, mármint az egyetemek között (április)

Alma Mater Studiorum-University of Bologna, Olaszország - ők meg olaszul válaszoltak, és ide kell is olasz tudás (április)

University of Porto, Portugália - ide, mivel nyáron szerettem volna menni, már márciusig jelentkeznem kellett volna, így már csak várólistára tudtak tenni (április)

Universidade do Algarve, Portugália - Covid miatt nem fogadnak (április)

Istanbul University Faculty of Medicine, Törökország - na és végül ide mentünk (április 20-a körül)

Előző év októberében kezdtem el gyakorlati helyet keresni. Annyira akartam, hogy összejöjjön. Miután a skandináv országok kioffoltak, úgy döntöttem, hajlandó vagyok feléleszteni a gimi óta szunnyadó német tudásomat is, csak hadd menjek valahova. Sokkal több honlapot bújtam, mint ahány e-mailt írtam, eleinte még próbálkoztam lebeszélni a különböző egyetemeket a nominációról, aztán ha megláttam a honlapjukon, már inkább nem is írtam nekik. Összesen több mint 50 e-mailt írtam, felére nem érkezett válasz, kb. 5 esetben nem a megfelelő személynek írtam, és ők irányítottak tovább (vagy nem). És ebbe nem számoltam bele a hazai Erasmus irodának írt leveleimet, mert persze az is volt egy-két tucat. A fentebb listázott szenvedéseim arra jók, hogy a következőket tudd:

1. Kezdd el időben keresni a gyakorlati helyet.

2. Ne éld bele magad túlságosan, ha egy e-mailedre válaszolnak, mert lehet, hogy a következőre már nem fognak.

3. Meg úgy általánosságban ne nagyon éld bele magad semmibe.

4. Németországba kell német, Franciaországba francia nyelvtudás, a többi helyen elvileg rendben vagy angol nyelvtudással, de vannak kivételek (pl. a bologniaiak kértek tőlem olasz nyelvtudást, de szinte teljesen biztos vagyok abban, hogy hallottam már hallgatókról, akik ott voltak, és egy cseppet sem tudtak olaszul).

5. Tarts több vasat a tűzbe.

6. Ne rakd túl magasra a lécet. 

7. Szánj időt az összes egyetem weboldalának böngészésére, és ha nem vagy biztos benne, melyik elérhetőségre kellene írnod, írj mindenhova, hátha az egyik bejön.

Miért pont Törökország?

Ha elolvastad a bevezetést, már tudod a választ. Ha nem, akkor jól tetted. Elmondom most. 10 különböző ország még több különböző városának írtam, és ez volt az egyetlen pozitív válasz. A törökök egyből azt írták, hogy oké, mehetünk, fogadónyilatkozatot is küldtek. Korábbi kudarcaim miatt ebbe sem mertem beleélni magam, akkor nyugodtam meg, amikor az application form és a learning agreement minden fél által ki volt töltve és alá volt írva, vagyis MÁJUS VÉGÉN. Igen, októbertől májusig tartott ez a zseniális küzdelem, de sikerült. Ezért gondolom, hogy alsóbb évfolyamokon könnyebb lehet kijutni, mert a keresési procedúra volt ennyire reménytelen, persze jó annak, akinek egyébként nem jönne össze ott elég pontja. Viszont látható, hogy hiába nem volt helyosztó, én is oda mentem, ahova sikerült, nagyon nem oda, ahova eredetileg szerettem volna. 

Újabb elintéznivalók

Nem szeretném, hogy minden olvasó depresszióba essen, lesz ez még jó is, de azért az első kint töltött napok nehézségeit is le fogom írni. 

Ötödév után két hét csak a nyári szünet, a hatodév július közepén elkezdődik. Nyaralgattam, aztán ahogy visszaértem, kezdhettem is pakolni. Hogyan pakoljon be az ember mindent, amire az elkövetkező két hónapban szüksége lehet, ráadásul mindezt egy maximum 20 kg-os bőröndbe?! Mit vigyünk és mit vegyünk meg ott? Mi lesz a szálláson? Vigyünk-e hajszárítót, fürdőszobai kellékeket, kajás dobozokat, gyógyszereket, könyveket, tanulnivalót?

Még kiutazás előtt kellett kötni biztosítást (ez feltétele volt az Erasmus szerződés megkötésének is, ami pedig a kiutazás előtti utolsó lépés). Nem csak baleset-, de felelősségbiztosítást is. Visára szerencsére ennyi időre nem volt szükség. Repjegyeket időben el kell kezdeni nézegetni, a párom egy hónapon keresztül minden nap megnézte, mire lett olyan árban, hogy lecsaptunk rá. Igen, együtt mentünk ki, ami bizonyos szempontból jobb, más szempontból rosszabb, mint egyedül. Azért én örülök, hogy nem voltam teljesen magamra utalva, de így nem is voltam kénytelen annyit szocializálni, mint amennyit egyedül kellett volna. Nézegettem, milyen lehetőségeink vannak a zöld utazásra, de az egynapos út Románián és Bulgárián keresztül úgy, hogy ha nem érjük el a csatlakozást, ott kell valahol aludni, annyira nem tűnt csábítónak. Ha nyugatabbi helyre mentünk volna, biztosan a vonatozást választom.

Szállást az ottani egyetemen keresztül szereztünk. Most már tudom, hogy sokkal olcsóbban ki lehetett volna jönni, ha magunknak keresünk, de annyira elegem volt már, hogy a könnyebb (és drágább) utat választottam.

Valahogy így nézett ki az első két-három napunk: két órával indulás előtt ott lenni a reptéren, két órát üldögélni, két órát repülni, hosszú sorokban állni (komoly útlevél ellenőrzés volt), várni a bőröndre, buszt keresni, ami bevisz a központba, tört angolsággal piaci árusokhoz hasonlóan az útirányt kiabáló törökök, felhőkarcolók, autópálya a város közepén, Google Mapsszel való tájékozódás Törökországban (nem ajánlom), találkozás a szállásadónkkal, elképesztően meredek utcák, macskák, török akcentus, zsúfoltság, tömeg, izzadtságszag a villamoson, de klimatizált metró, ahova percekig tart leérni a mozgólépcsőn, olyan mélyen van, török alapszavak elsajátítása, tömegközlekedési bérlet nehézkes megszerzése, ottani Erasmus iroda, diákigazolvány, ajándékcsomag, török kórházak, tanulmányi osztály keresése, orvosok keresése, angolul tudó orvosok keresése, török portásoknak kézzel-lábbal való mutogatás, angoltudás hiánya, külföldi SIM-kártya, török nyelvű és kezelési költséget felszámoló ATM-ek és szembesülés azzal, hogy a legtöbb helyen nem lehet kártyával fizetni, pénzügyek, pénzügyek és pénzügyek...

Lehet, hogy ebből nem jön át, de nagyon stresszesek voltak az első napok, annyi elintéznivaló van és megannyi kommunikációs akadály. 

Pro tipp: Revolut használata. Olyan országokban, ahol ténylegesen lehet is kártyával fizetni, még jobb, de itt sem tudom, mihez kezdtünk volna nélküle. Egy pillanat alatt tud pénzt váltani kedvező árfolyamon (főleg, ha nem hétvégén csinálod), nem kell készpénzzel bohóckodni, valutaváltóhoz járni, ami elég nagy lehúzás, egyszóval életmentő cucc. Ide kérheted az Erasmus ösztöndíjat is, és akkor nem a forintos bankkártyádra küldik, amiből nem jönnél ki valami jól, mert az euró átváltódna forintra, aztán meg válthatod vissza vagy másik pénznembe.

Befejezés

Hogyan lehet befejezés, ha még tárgyalás sem volt? Ez az élménybeszámoló olyanra sikerült, mint a török szappanoperák záró jelenete, ami igazából egy félbevágott jelenet, hogy muszáj legyen azonnal megnézni a következőt. Nem ez volt a célom, de így is elég hosszú lett. Szívesen leírom, milyen volt az a külföldön töltött két hónap, ha valakit érdekel, de majd máskor. Mondjuk nem lenne sok köze ahhoz, hogy hogyan éljük túl az orvosit, emiatt nem érzem teljesen ide tartozónak. Na majd meglátom.

Remélem hasznos volt valamennyire az, amit itt összehordtam, és azt is remélem, hogy lesz esélyetek megtapasztalni ezt az életre szóló élményt.

Végezetül pár hely, ahova sikerült az évfolyamunknak eljutnia sebészet szakmai gyakorlatra: Bécs, Burgsteig, Innsbruck (Ausztria), Róma, Padova, Palermo, Verona (Olaszország), Poznan (Lengyelország), Ljubljana (Szlovénia), Funchal (Portugália), Oulu, Tampere (Finnország)