Mindjárt az 5. héten számot is adhattunk elsőéves medikusként a tudásunkról, és persze egyből a legnehezebb tárgyból. Ez a szemeszter elejére helyezett demonstráció rákényszerít a folyamatos tanulásra (már akit), aminek köszönhetően nem vizsga előtt kell minden infót összekaparni. A demó anyaga a felső végtag. Bemásolom a kiírt követelményt, hogy lássátok, mennyire kell komolyan venni.

Kiemeltem azokat a dolgokat, amiket ténylegesen kérdeznek. Senki sem kapott egy sima csontot. Én elkövettem azt a hibát, hogy nem olvastam el az általános csont-, ízület- és izomtant a Funkciban, és tőlem nem is kérdezték, de azért illik tisztában lenni például egy-egy ízület típusával. Latinul. 

Tekintettel arra, hogy ez az első számonkérésünk az egyetemen, arra számítottunk, hogy kedvesek lesznek a tanárok és elnézőek, ami többnyire be is igazolódott. Senkit sem buktattak meg az ismeretségi körömből, de azért 1/2-eket osztogattak. Nem csak ez a demó, és nem is csak az anatómia, hanem az egész egyetemi élet alatti számonkérések mind rendkívüli mértékben tanárfüggők - ami nem korrekt, de ez van. Van olyan tanár, aki ötöst ad, és olyan, aki ugyanazzal a tudással megbuktat. Azt szokták mondani, hogy kettes és ötös között árnyalatnyi a különbség, egyes és kettes között pedig hatalmas. Szerintem az egyes és ötös közötti különbség is alig létezik, függ a tételtől vagy kérdésektől, tanár hangulatától, szimpátiától és sok más befolyásolhatatlan dologtól.

A tanárokról nem fogok itt írni, ha valakinek kérdése van, felteheti, de már az első hetekben keringeni fognak a rémhírek. Van, amelyik igaz, és van, amelyik nem. Lehet kommenteket olvasgatni a markmyprofessor.com-on. Általánosságban elmondható, hogy nagyon gyakran buktatnak anat vizsgán, és persze minden diák úgy meséli el, mintha ő csak az elszenvedője lenne. Azt hiszem, teljesen jogtalan buktatás nem létezik. A különbség annyi a gimnáziumhoz képest, hogy ott egy valamit nem tudsz, és még bőven ötös, itt pedig már megbuktathatnak egyetlen dologért. Mindent kell tudni - de persze ez lehetetlen. Itt jön be a képbe a szerencse.

Más egyetemeken a vizsgák is írásbelik, itt pedig már az első demó szóban történik. Iszonyú a stressz, mivel mindenki hallja a pletykákat, hogy így meg úgy megbuktatnak mindenkit, ráadásul ilyen mennyiségű anyagot ilyen részletességgel még sosem kellett tudni, és nem tudjuk, elég-e a tudásunk. És milyen jegyhez elég. Senki sem hiszi el, hogy tényleg minden kell, amíg nem tapasztalja. Én is kikerültem az apróbb dolgokat, sőt első demóra az eredés-tapadást sem hiszem, hogy rendesen tudtam volna, ha kérdezik, de megúsztam. Majd ha írok a vizsgáimról, ott előjön ez a hiányosság - én akkor tanultam meg, hogy nem csak nagyjából kell tisztában lenni a dolgokkal. Az első hetekben azért már tanulgattam, bár a hétvégéket otthon töltöttem, így azok kiestek, de demó előtt három napot töltöttem a kollégiumi tanulószobában. Ez egyetemi viszonylatban kevés, de a gimihez képest, amikor a rekordom négy óra tanulás volt...

Ott a Sobotta és a Funkci, és két különböző helyről sem olyan könnyű összekaparni a tudást, de az a kedvencem, amikor kiderül, hogy kell valami, ami egyikben sincs benne. Ajánlom első félévre a BS jegyzetet, mert jó összefoglaló, és ott a Yokotchi annak, aki tud rá időt keríteni (nekem nem sikerült, így állandó félelemben éltem, hogy felismerem-e egyáltalán a képletet, amit kérdeznek, a Sobotta idealizált ábrái alapján). Könnyebb elképzelni egyes dolgokat, ha lerajzolod, és így megérteni is egyszerűbb. (Ínhüvelyrekeszek, sulcus deltoideopectoralis, fossa axillaris, hiatus axillaris lateralis et medialis, fossa cubiti, canalis carpi, plexus brachialis, stb.) Én a fogalmakat is ki szoktam írni. Jelentek meg olyan kérdések, amik elvileg a buktatók, de senkitől sem kérdeztek ilyet. Azért leírom, hogy ezek között volt, hogy mi az a hypomochlion, a tenisz- és a golfkönyök, az eminentia carpi medialis, a syndesmosis és a fornix humeri. 

Gondolom idén is lesz Flash Anatómia felkészítés. Az évfolyamomról rengetegen jártak rá, csoporttársaim közül szinte mindenki. Én csak az első ingyenes alkalmon voltam, és tényleg nagyon jó, viszont 3000-3500 Ft / alkalom. Igaz, hogy ez 3,5-4 óra, tehát még olcsónak is tekinthető, de amennyien elmennek, ez alkalmanként kb. százezres bevétel. Akinek engedi a pénztárcája, az ideje és az energiája, menjen el, mert sok mindent elmondanak, amit egyébként nem is tudom, honnan kellene tudnunk. Pont most ugrott fel egy Facebook ablak ezzel a címmel: Nulladik anatómia óra - hogyan légy sikeres az anatómiatanulásban. 5000 Ft. Egyesek ezen gazdagszanak meg.

De térjünk is a lényegre: hogyan is néz ki az első anatómia demonstráció?

A csoport a szokásos időben jelenik meg a szokásos boncteremben. Amíg nem jönnek meg a tanárok, lehet is tanulmányozni a prepiket: a testet, amit boncoltatok, és a felső végtagot, amiről eddig is tanultatok, semmi új. Két tanár demóztat, a neveiket a gyakvez már előtte kiszivárogtatja, bár nektek még nem sokat mond. Pedig ilyenkor már lehet megnyugodni, rosszabb esetben megijedni. Általában a fiatalabb tanárok toleránsabbak, jobban emlékeznek arra, milyen is volt diáknak lenni, az idősebbek pedig szigorúak, de vannak kivételek. A tanárok sorban fognak szólítani titeket, általában fordított ábécé, de van, hogy teljesen összekeverednek a kartonok és össze-vissza. Egyszerre két hallgató felel, a többiek pedig ülnek és próbálnak nem odafigyelni, hogy ne legyen még stresszesebb a felelőnek. Én mondjuk oda szoktam figyelni, de mások általában csendben beszélgetnek. Amikor felelek, a stresszhelyzet miatt úgyse hallom vagy látom a csoporttársakat, csak a tanárt és a prepit. Persze először nagyon megijedtem, plusz pánikot okozott, hogy a többiek is hallanak majd. Ha leégek, legalább égnék csak a tanár előtt - de ilyen opció sajnos nincs.

Egy fiatal és egy idősebb vizsgáztató volt, nyilván az idősebbhez kerültem. A fiatal valakitől konkrétan megkérdezte, melyik a kedvenc témája, és azt mondhatta el. Az idősebb mindenkitől az alkar és kéz izmait kérdezte, semmi mást. Szólított, én pedig sokkos állapotban odasétáltam a kis fehér köpenyemben, készültem felvenni a kesztyűt és már azon gondolkodtam, hogy el ne felejtsem használni a csipeszt, mert úgy elegáns - gyakorlaton nyilván kézzel fogdos mindenki mindent. De erre nem volt szükség, rá sem kellett néznem a prepire. Nagy megkönnyebbülés volt, mivel féltem, hogy nem ismerek fel valamit. A demóztató távolította egymástól az ujjait, majd közelítette, és azt kellett megmondanom, melyik izmokkal csinálja ezt. Az összes kézízület mozgását végigkérdezte. És persze volt a m. flexor digitorum superficialis inainak Y alakú tapadása - ezt szeretik kérdezni. Az egyik mozgásra - egyébként helyesen - a m. flexor digitorum superficialist válaszoltam, erre a tanár azt mondta, nem. Anatnál fél az ember, hogy egy rossz szót szól, és kirakják, nem is a tudásával kapcsolatban, hanem csak nem elég udvarias és alázatos, de erre nem tudtam, mit mondani. Azt mondtam, hogy de. Erre a tanárom azt mondta, a felületes ujjhajlító, én pedig odamotyogtam neki, hogy én is azt mondtam, de nem igazán értettük egymást. Ennyit a latin nómenklatúráról. Mindenesetre ezért kaptam négyest. Ez kissé kiakasztott, holott nyilván tudott volna olyat kérdezni, amit nem is tudok, úgyhogy inkább örülnöm kellett volna. A négyes jó. 

 Mindig nagy változás áll be annál, aki már túl van a felelésen. Előtte stresszelek, félek, szótlanul ülök és lehordom azt, aki hozzám próbál szólni, ideges vagyok és legszívesebben kifutnék a teremből, utána viszont akkora megkönnyebbülés árad szét bennem, hogy legszívesebben ugrálnék, elkezdek beszélgetni, elmesélni azoknak, akik még nem kerültek sorra, hogy miket kérdeztek. Milyen ironikus, hogy épp az orvosoké az egyik legstresszesebb egyetem (később munka is), így épp a mi életünk nem példamutatóan egészséges. Remélem, hozzá fogok szokni ehhez, de egy év alatt sajnos még nem sikerült.

Tudom, hogy az első demó ijesztő, sőt maga az anat is az, de menjetek el! El lehet lógni, nem kell bepótolni, de legrosszabb esetben megbuktok, ha nem jelentek meg, akkor viszont nulla kerül az átlagba. Egy jeggyel jobbat lehet kapni csak a megjelenésért, éljetek ezzel. Nálunk is volt, aki nem jött, mert nem tudott végigérni az anyaggal, megesik, de olyat is kérdezhetnek, amit tudsz. Persze a csoporttársak előtt felelsz, és páran hallani fognak, ez sajnos elkerülhetetlen, de ha tudod, hogy lassabban tanulsz, kezdd el időben. Egyébként is kell a vizsgaszituáció tapasztalata, és ez arra is jó. Egyetlen ilyen helyzet a vizsga előtt.

Az anatómia osztályzás is egy misztikus, megfoghatatlan, érthetetlen rejtély volt egészen a vizsgáig, amikor végre megértettük, úgyhogy most leírom nektek. Egy jegyet visztek magatokkal a vizsgára, ami három jegyből tevődik össze. A két demó átlaga és a gyakorlati jegy, amit a gyakvez ad, jobb fejek mindenkinek ötöst. Elvileg a boncolásra jár a jegy, úgyhogy boncoljatok sokat, amúgy is jó buli. És ugye itt jön képbe az első demó jegye, ami, ha nullás, az leront mindent. Ha ezen túl vagytok, vizsgáig nincs szóbeli anat számonkérés, lehet kicsit relaxálni, a szövettan demó tesztes. A vizsgán történő osztályzásról később írok, lényeg, hogy ott is részjegyeket osztanak a felső és alsó végtagra, valamint a koponyára, plusz a beugró és a vitt jegy, de nem is átlagolnak, hanem valami speciális képletbe helyettesítenek be, amit a tanárok is a falról olvasnak le.

Még nem tudom, miről fog szólni a következő posztom. Remélem, hogy ezzel most kicsit eloszlattam a tévhiteket, és megfoghatóbbá tettem a demó szituációt - én kicsit kevésbé izgulok, ha tudom, mire számítsak.

Sok sikert mindenkinek!